10 férfi, akibe egyszer minden nő beleszeret

Vannak férfiak, akikbe a nő akaratlanul, minden elővigyázatosság ellenére beleszeret. Nem azért, mert gyenge, hanem mert a másik fél túl erős. Az olvasó nőre pedig ez sokszorosan igaz. Összegyűjtöttünk azt a tíz regényes életű férfit, akikkel szemben csődöt mond mindenféle védekezési módszer.

Edmond Dantes (Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja)

Edmond legaranyosabb és egyben legirritálóbb tulajdonsága a naivsága. Az örök optimista, a világnak csak a legszebb oldalát felfedező fiú azonban éppen e jellemvonása miatt válik könyörtelen és bosszúálló férfivá. Persze, senki sem vitatja az igazát, azonban mégiscsak szomorú, hogy a körülmények teljesen más embert faragtak egy jóhiszemű és mindenkinek segíteni kész férfiből.

Az If várában töltött 14 év új fejezetet nyitott Edmond életében, miközben a vágy arra, hogy tönkretegye azokat, akik odajutatták, minden egyes nappal erősebbé vált. Mégis elég kitartó volt ahhoz, hogy ez a teher ne az őrületbe kergesse, hanem építkezzen belőle, és elégtételt vegyen mindazért, amit elkövettek ellene.

Mr. Knightley (Jane Austen: Emma)

Jane Austen újabb nagyszerű férfikarakterrel örvendeztette meg az olvasót, mikor papírra vetette az Emma cselekményét. Mr. Knightley tisztán lát, mindig őszintén, kertelés nélkül kimondja a véleményét, nem tűri a gúnyolódást, lovagiassága pedig egészen vitathatatlan. Ami pedig a legfontosabb: akkor sem szűnik meg szeretni, amikor esélyei kilátástalannak tűnnek, s képes türelemmel kivárni, hogy az igaz érzelmek végül győzelemre jussanak.

John Thornton (Elisabeth Gaskell: Észak és Dél)

Tipikusan az a férfi, aki első pillantásra mogorvának és ellenszenvesnek tűnik, pedig bensőjében a valódi tudásvágy, az elszántság, a kitartás és az alázat mellett hihetetlen mélységű érzelmek lakoznak. A rideg páncélt igazán érdemes feltörni.

Jesse Cameron (Heather Graham: A kékkabátos)

Jesse Cameron határozott, erős karakter, akinek talán az igazságérzete a legbecsülendőbb jellemvonása. Ám van egy másik oldala is, amelynek lehetetlen ellenállni: humoros, csipkelődő, és valljuk be, hihetetlenül szemérmetlen. Egy olyan férfi, aki nem fél tűzön-vízen keresztülmenni azokért, akiket szeret, emellett pedig bámulatos kézügyességgel tud bánni a női fűzőkkel.

Vaszilij (Kate Furnivall – A vörös sál)

Ez a fordulatokban gazdag történet megdöbbentő részletességgel mutatja be az 1930-as évek Oroszországának kegyetlen, kiszipolyozó és elnyomó rendszerét. Az írónő az élet legfontosabb értékeivel csempészik reményt és fényt a karakterek kilátástalan jövőjébe: a munkatáborok mocskából született mély barátsággal, és az igaz szerelemmel. Anna Fedorina a szenvedéstől lelkileg és fizikailag is legyengült nő, akit csak az újdonsült barátnője erős jelleme és gyermekkori barátja, Vaszilij iránt érzett elsöprő szerelme tart életben.

A közöttük lévő különleges kötelék törődésből szerelemmé alakult át, ezért Vaszilij mindent elkövetett, hogy Anna ne érzékeljen semmit az omladozó cári rendszert és befolyásos családját érintő veszélyekből, egy tragédia mégis hosszú időre elválasztotta őket egymástól. Vaszilij azonban soha nem adta fel hitét, kitartóan kereste Annát és mikor már-már azt hitte, hogy csak gyönyörű emlékeiben láthatja viszont a lányt, minden megváltozott.

Jack Jackson (Ken Follett: A katedrális)

Jack karakterében leginkább az a példaértékű, hogy folyton szomjazott a tudásra, élvezte és igényelte is azt, hogy új dolgokat tapasztaljon. Meg akarta mutatni saját magának és a városnak, hogy rászolgált a bizalmukra és képes felelősséget vállalni a tetteiért. Egy érzékeny férfi, aki a végsőkig kiáll az igaza mellett, de képes elismerni, ha téved, aki harcol a szerelméért, és még a legnagyobb csapás ellenére is képes felállni a padlóról.

Charles Main (John Jackes: Észak és Dél trilógia)

Charles Mainben nyers vadság lakozik, mely óhatatlanul is gyakorta felszínre tör. Az évek során valódi durvasága azonban lebomlik róla, s csak védőpajzsként tér vissza olykor-olykor, ugyanis a férfi úgy hiszi, életében egyszer van lehetősége igazán szeretni. Nem őmiatta, hanem mert fél fájdalmat okozni, még akkor is, ha képes begyógyítani a sebeket. Végül azonban győz az örök igazság: a szerelemért megéri kockáztatni.

Mr. Rochester (Charlotte Brontë: Jane Eyre)

Jane a saját erejéből vált szegény árva lányból tanítói oklevéllel rendelkező érett nővé, ám mindez nem számított az úri nép számára, amikor nevelőnőként a gazdag Mr. Rochester házába került. A férfi szókimondó stílusából adódóan nem rejtette véka alá véleményét a csúnyácska nővel kapcsolatban, de mikor felfedezte a külső mögött rejlő intelligenciát, rájött, hogy ez mindennél többet ér. A történet során hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül, hiszen a cinikus, becsmérlő és lenéző sajátosságait félrerakva alakult át érző szívű, törődő férfivá, amely tulajdonságok mindvégig benne rejtőztek, csupán a megfelelő személy kellett hozzá, hogy felszínre törjenek.

Mr. Darcy (Jane Austen: Büszkeség és balítélet)

Mr. Darcy Jane Austen legkultikusabb figurája. Azok számára, kik nem ismerik teljes valóját, gőgösnek és érzéketlen férfinak tűnhet, aki nem kíván lealacsonyodni az átlagos földi halandók szintjére. Talán eleinte van is némi igazság ebben, ám amint Mr. Darcy jelleme teljes valójában feltárul előttünk, láthatjuk, hogy hatalmas erőfeszítéssel igyekszik felülkerekedni hibáin, kérkedés nélkül segít és védelmez, s miután feladta a kilátástalan harcot, melyet büszkesége vívott érzelmeivel, az egyik legnemesebb karakter jelenik meg előttük, akit valaha csak megírtak.

Rhett Butler (Margaret Mitchell: Elfújta a szél)

„Magas, vállas, izmos férfi volt.” Kész, itt már meg is nyert bennünket, nincs miről tovább beszélni. Na jó, azért sokkal árnyaltabb karakterről van szó, semhogy ebből a néhány szóból ítélni tudjunk, Rhett Butler ugyanis valószínűleg a legkarakánabb, a legizgalmasabb és legprovokatívabb férfi az egész irodalomban.

Természetétől távol áll a behódolás, vágyának tárgyát szemtelenül megtáncoltatja, úgy játszik a szálakkal, ahogyan csak kedve tartja, s mindeközben szarkasztikus humora segítségével ugorja át az elé gördülő akadályokat. Gazembersége és a szerelemmel szembeni látszólagos immunitása csak még vonzóbbá és érdekesebbé teszi egyéniségét, s az olvasó már réges-régen fülig szerelmes a férfiba, mikor Scarlett nagy sokára, az utolsó oldalakon ráébred arra, hogy mit is veszíthet.

Dézsi Fruzsina